2018. március 30., péntek

Classdojo


Ismételten egy érdekes felületet, appot szeretnék bemutatni, amely tökéletesen használható értékelő platformként iskolai osztályokban. Ez pedig nem más, mint a Classdojo. (Itt elérhető weben és persze az applikáció is letölthető tabletre, telefonra.)



Ami már első nézésre szimpatikussá tette a Classdojot számomra, azok a kis szörnyecskék, amelyek szerintem mind alsóbb, mind felsőbb osztályokban tekinthetők cukinak és viccesnek egyaránt.
Ezzel a rendszerrel felválthatjuk, egyszerűbbé tehetjük a pontozást, az értékelést. Nincs szükség füzetekre, piros tollakra. Felvihetjük a felületre az osztályt és a tagjait. A tanulók tudják követni a pontozást, illetve, hogy mit miért kaptak, emellett saját avatart is készíthetnek. Ha értékelés érkezik, akkor csilingelő hang hallható, és az értékelés értesítése megjelenik az interaktív táblán is (ha van rá lehetőség).
Mi választhatjuk meg az értékelések ikonjait, illetve a szöveget is, így az alkalmazás működhet angolul nem, vagy kevéssé jól beszélőkkel, hiszen magyar szövegezést készítünk. Tehát alkalmas lehet tanulásban akadályozottak körében is.
A gyerekek értékelései továbbküldhetőek a szülők számára, akár heti vagy havi bontásban.
Érdemes lehet könyvjelzőzni a jövőre.

Egy kedvcsináló videó itt megtekinthető:



A kód itt készült: https://www.qrcode-monkey.com/ 😊



2018. március 26., hétfő

Trimino használata a tanórákon

A Trimino nevű játékot szeretném egy rövid jellemzéssel bemutatni. A gyakorlat keretében láttam nyelvtan órán a felhasználását, ahol a gyerekeknek rokon értelmű szavakat kellett ezzel a módszerrel párosítaniuk. A játék tulajdonképpen arról szól, hogy szabályos háromszögek mindhárom oldalára szavak vannak írva, és ezeket kell egymás mellé illeszteni. Ha jól dolgoznak a gyerekek, akkor egy nagy háromszöget ad a sok kicsi háromszög. Ha emeljük az elemszámot, akkor a létrejött formák is egyre bonyolultabbak lesznek. 

A Trimino készítő oldal három lehetséges variáció közül enged minket választani. Az oldalba betáplált adatok alapján gyorsan elkészíthetőek a háromszögek. Nagy előnye a generátornak, hogy képek használatát is lehetővé teszi. Nyomtatás, kivágás és laminálás után használhatóak is.

(kép forrása: http://kinderspiel-plus.blogspot.hu/p/feladatkeszito.html)
Majdnem minden órán hasznát vehetjük alsó és felső tagozaton egyaránt. Feladat lehet ismétlő, gyakorló és ismeretet elmélyítő órán is. Matematika órán használható például a műveletek és eredmény egyeztetésére. Történelemben évszám-esemény vagy történelmi személy-híres cselekedet egymáshoz rendelésére. Irodalomban például szereplők és tulajdonságaik párosításában. Nyelvtanulás területén is számos esetben rendkívül jól használható.

Akármelyik területen is használjuk, nagy előnye, hogy gyorsan elkészül és önellenőrzésre ad a gyerekeknek lehetőséget. Hiszen ha egy helyen rosszul párosítanak vagy nem jön ki a végső forma, vagy olyan elemek kerülnek egymás mellé, amelyekről tudják, hogy nem pár.

Források:
https://vidamtanar.blog/2017/01/31/a-trimino/
http://kinderspiel-plus.blogspot.hu/p/feladatkeszito.html
http://paul-matthies.de/Schule/Trimino.php

2018. március 20., kedd

Online tanulás

Körülbelül fél éve bukkantam rá egy érdekes oldalra, ahol bármiről tanulhatunk nagyjából. Igazából csak nyelvtudásra van szükség, meg persze internetre. Regisztrálunk, rákeresünk arra a címszóra, ami érdekel bennünket és belépünk a kurzusba. Ennél egyszerűbb módja nincs is a tanulásnak! 

Coursera

Az oldal alapítói lehetőséget szerettek volna nyújtani bárkinek, hogy arról szerezzen valós információkat, amik érdeklik. Több egyetem is bekapcsolódott bölcsészet, orvostudomány, biológia, matematika, gazdaságtudomány, társadalomtudomány és egyéb területekről, hogy megosszák tudásukat az interneten és online formában oktassanak. Akár szöveges formában, akár videóban, de megadják a lehetőséget mindenkinek. Jelenleg 164 egyetemről vannak jelen kurzusok, oktatók és több mint 2 millió felhasználójuk aktív az oldalon 2700 kurzust követve.

Az oldalt 18 év felett bárki használhatja, alatta szülői engedélyhez kötött. Tanárként használhatjuk akár saját magunk képzésére az oldalt, szerezhetünk róla anyagokat, videókat, de ha a gyermekek nyelvtudása elér egy bizonyos szintet, iskolában is felhasználható esetleg. Sőt, nyelvórákon például kifejezetten hasznos lehet a gyermekeknek ajánlani, azonban érdemes olyan témát keresni, ami kevésbé szakmai, könnyebben érthető! 

Összességében viszont inkább olyan embereknek hasznos az oldal, akik már biztosabb tudásra szeretnének építeni, már megalapozták valahol az információkat és kiegészítést szeretnének valahonnan kapni. Hiszen ezek a kurzusok leginkább 6-12 hetesek, inkább építeni tudnak jelenlegi tudásunkra, mivel ennyi idő alatt nehéz minden információt átadni. Arra viszont szuper, hogy más megvilágításban lássuk az adott témát, esetleg más véleményét, tapasztalatait hallgassuk meg. De persze senkit ne tévesszen meg, ezek nagyon komoly, tudományos anyagok, nem innen-onnan összekapott leckék! A leghíresebb egyetemek oktatói adják át az anyagrészeket!  
Annyi a teendők, hogy kiválasztjuk a kurzust, ami érdekel, feljelentkezünk rá és máris kapjuk hétről-hétre az anyagokat, amiken bejelölhetjük, hogy elolvastuk, teljesítettük. A kurzus végén lehetőség van egyébként egy dokumentumot is kérni, hogy abszolváltuk a képzést (amennyiben kitöltöttük a kvízeket, feladatokat), ami persze szépen csilloghat egy önéletrajzban is. Ha viszont csak saját célból tanulunk, hallgathatjuk minden kötelezettség nélkül is az anyagokat! Okosodásra fel! ;) 

2018. március 19., hétfő

Padlet, az online faliújság



Egy, számomra eddig ismeretlen, alkalmazást szeretnék a következőkben bemutatni, ami rengeteg lehetőségét nyújt mind az általános, mind a középiskolás korosztály számára.
A Padlet egy online faliújságként funkcionál, amelyet egy megosztott link vagy QR kód segítségével bárki elérhet, legyen az tanár vagy diák, és akár regisztráció nélkül, vendégként is szerkeszthet. Az alkalmazás egyaránt használható okos eszközökön telepítést követően vagy a https://padlet.com/ -on.
A felhasználási lehetőségek kapcsán az alábbi cikkben összegyűjtött ötletekből mazsolázok (https://sniikt.wordpress.com/2018/03/16/miert-jo-es-mire-jo-a-padlet/).
Borítókép
A felületet használhatjuk akár brainstormingra, gondolattérkép készítésre vagy egy élő kérdésbank megalkotására, amely népszerű lehet a félénkebb tanulók körében, ugyanis az anonimitás által magabiztosabban merhetnek kérdést feltenni a tananyaggal vagy mással kapcsolatban.
A két igazság, egy hazugság elnevezésű játék lehet egy lehetőség arra, hogy akár a diákok vagy a diákok és a pedagógus jobban megismerhessék egymást. A játék anonim, minden felhasználónak két igazságot és egy hazugságot kell írnia magáról, majd a társaknak ki kell találnia, melyik lehet a hazugság.
A cikk említi, hogy akár olyan szereplőkkel is tarthatjuk a kapcsolatot, egy vendégfal vagy ötletelő kialakításával, akik egyébként nem túl intenzíven jelennek meg hasonló platformokon, vagyis a szülőkkel.
Osztály hírlevelet is készíthetünk, ahol diákjaink, mint újságírók próbálhatják ki magukat.
Számomra legkiválóbb és -különlegesebb ötlet az idézet választása adott témához kapcsolódóan, ami lehet tananyag vagy egy a közösségben megjelenő probléma, szituáció. Egy ilyen feladat nagyon komplex. A tanulók (valószínűleg) a világhálón kezdenek kutatni, megtanulnak keresni és találni, értelmezik az eredményeket, rejtett jelentéseket vadásznak az idézetekben.
Ezeken kívül még rengeteg dologra használhatjuk a Padletet. Érdemes kipróbálni, szuper lehetőségeket rejt!


2018. március 12., hétfő

Facebook az oktatásban

A facebook áthatja a gyermekek mindennapjait: az iskolai szünetekben gyors pillantást vetnek rá, majd hazaérvén csevegésbe kezdenek társaikkal és barátaikkal. Ennek az oldalnak nyilvánvaló előnyei is vannak az oktatásra nézve. Az osztály tud facebook csoportban kommunikálni, a hiányzóknak fel tudják tölteni az órai anyagokat és házi feladatokat, vagy az osztályt érintő képeket és bejegyzéseket oszthatnak meg egymással. Hasznosak lehetnek a szülők számára létrehozott csoportok is, melyekben ők is figyelemmel tudják kísérni a gyermekek mindennapjait.
A következőkben olyan feladatokat gyűjtöttem össze, amelyek a facebookhoz kapcsolódnak, és vélhetően izgalmassá teszik a tanórát:

1. Hogyan chatelne Rómeó és Júlia?
A gyerekek elolvassák a művet, és a számukra szimpatikus részből kivonatot készítenek, majd ezt megtöltik kortárs kifejezésekkel, és csevegés közben használt rövidítésekkel. Garantáltan élménydús óra lesz, így megéri rászánni az időt! 
Ezt a feladatot más irodalmi vagy történelmi alakoknál is felhasználhatjuk.

forrás: http://nol.hu/tud-tech/20100215-hogyan_chatelne_romeo_es_julia_-547951

2. Történelmi személyek facebook profilja
A történelmi személyek vajon mit osztanának meg magukról facebookon? Ezt kell a gyerekeknek kitalálniuk. A facebook profil elkészülhet a táblára, vagy egy lapra. Az internet segítségükre lehet az információk keresésében. Szükség van személyes adatok megadására, kereshetnek megfelelő profilképet is, valamint közzé tehetnek a nevében bejegyzéseket, melyek kapcsolódnak a hozzá kapcsolódó eseményekhez és tananyaghoz.

forrás: http://papirsarkanyblog.com/category/kozossegimedia/

2018. március 10., szombat

A generációk közti különbségeket az elme változása okozza?




A közösségi oldalak veszélye, hogy az elme fejlődésének visszamaradását okozza? A digitális technológia megváltoztatja az agy működését, és ez lelhető fel figyelem hiányos hiperaktivitás (ADHD) mögött? A mai gyerekek nem éltetnek át igazi barátságot, mert a barátaik csupán a képernyő mögött léteznek? A 21. századi gyermekek veszélyben vannak, mert amíg a videó játékokkal játszanak egy apró gombnyomással válaszolnak egy veszélyes helyzetben és ezáltal a valódi veszélyben képtelenek lesznek cselekedni? A 21. századi gyermekek deviánssá válnak a videó játékoktól, mert azok megkívánják, hogy újra és újra játszanak vele, ami függőséghez vezet? Nem vállnak felelős állampolgárrá, mert a videó játékok a cselekménysorozatokat irreverzibilissé, újrakezdhetővé teszi?


Ilyen és ehhez hasonló véleményezéssel írja le a 21. századi generációt Baroness Greenfield. Amikor az idősebb nemzedék ennyire radikálisan nyilatkozik a mai társadalom fiataljairól, és az általuk megalkotott eszközökről, akkor önnön arcukba is megvetéssel néznek, hiszen honnan indul minden, ha nem a kezdetektől? Ki nevelte a mai generációt, és ki tanította meg őket az életre? Könnyű megvenni gyermekeinknek a digitális eszközöket és majd korholni őket azért, mert használják, aztán pedig még el is szigetelődnek gyermekeiktől, azzal az indokkal: "Én nem értek ezekhez  ketyerékhez, engem ez nem érdekel!" A generáció elméletek mindig kettős érzést váltanak ki belőlem, mert nem biztos, hogy jó elkülönülni, az embereket külön kategóriákba helyezni, mert az sokszor magával vonja azt is, hogy lesz jó és rossz. Ennek radikális példája ez a cikk. Már a megemlítés is: A 21. századi generáció... És a világháborús generációk? Ők nem a számítógépen, hanem a fronton öldököltek, ők az igazságért küzdöttek, ők bátrak voltak. Talán épp a frontvonalon nem változott meg ugyanúgy az ember elméje, mint, ahogy Greenfield a mai generációról ír?  Hány és hány olyan elbeszélést hallhatunk, ahol elmondják, mennyire más emberként tértek haza az emberek a háborúból, mint előtte. Oroszországban kifejezetten vadembereknek hívták a hazatérő katonákat, annyira megbomlott erkölcsi értékítéletük.

Bármit is teszünk, az befolyással lesz ránk. A legcsekélyebb változások a világban lavinát indítanak meg. Talán épp azzal, ha nem félünk, és nem gyűlölünk bizonyos dolgokat, megtehetjük a legfontosabb lépést afelé, hogy ne egymástól távolabbi kategóriába, hanem egymáshoz közelebb kerülhessünk.

A cikk felvetéseire reagálva pedig: Miért is ne játszanának azok a gyermekek a szabadban, akik a videó játékokat is szeretik, ha a család ennek lehetőségét megteremti. Én számos olyan családot látok magam előtt, akik hajlandóak a videó játék mellé is leülni a gyerekükkel, majd pedig kimenni velük focizni a szabadba. Mi befolyással vagyunk gyermekeink értékrendjére, és örülnek ha foglalkozunk velük, akkor is ha a gép előtt, és akkor is ha a szabadban tesszük ezt. És akik így, ebben az egyetértésben nevelik a gyermeküket épp azok, akik elfogadták, és szeretik a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket kihasználni és azt beépíteni életükbe.

Forrás:


Ezt a magyar dokumentum filmet pedig ajánlom mindenkinek, de azért csatolom, mert az orosz nagy követ a háború által okozott módosult tudatállapotra hivatkozva mossa le a katonák vétkeit, és ha már megemlítettem, akkor itt a helye:

Könyvajánló


Találtam egy könyvet, amely számomra nagyon érdekes témákat feszeget a digitális technika és az oktatás témakörében. Kifejezetten pedagógusoknak írták, hogy ne térjenek a digitális világban arról az útról,  amely a 21. századi tanulókat a pedagógussal összeköti. Arra törekszik, hogy kompetenciát adjon a pedagógus kezébe, hogy az újuló technika ne félelmetes ellenségként hajoljon föléje, hanem kézen fogva egymást segíthessék. És bevallom számomra a pedagógiai tevékenység több szempontból is művészet, kiváltképp akkor, ha valaki a legtöbb rendelkezésre álló eszközt a növendékei tudásának bővítésére használja ki.

Minekutána így bevezettem a könyvet, az a tervem hogy ebből a számomra leghasznosabbnak vélt fejezetek tartalmát megosztom veletek.

Na de lássuk is, hogy kívülről, hogy néz ki a könyv és mit ígér nekünk:

Képtalálat a következőre: „teaching digital natives”
A könyv borítója


  A bevezetésben elmondja, hogy miben változott a világ az elmúlt években, ami magával vonzza azt is, hogy az oktatás és a tanulóink igényei is mások lettek. A második fejezetben a pedagógusnak abban próbál segíteni, hogy segítsen abban, hogy is lehet hatékonyan magunkra vonni tanulóink figyelmét, és elérni, hogy akarjon és szeressen velünk dolgozni

Amiket ajánl:

  •  Szervezzünk tanulmányi kirándulásokat (az író szerint ez a legnépszerűbb a tanulók között)
  • Alakíttassunk velük csoportokat, ahol ötletelhetnek vitázhatnak
A hatodik fejezetben kifejti, hogyan működhetünk együtt a tanulókkal a digitális technológia segítségével:

  • Adjunk olyan csoportfeladatokat, amelyek során segítségül hívhatják az eszközeiket és a lehetőséget minél kreatívabban használhassuk fel!
  • Fogadjuk el, hogy nem minden tanulónak van lehetősége, vagy nem is biztos, hogy szereti a digitális technika által kínált stratégiákat. Nekik is hagyjuk meg a szabadságot!
  • Használjuk a Web 2.0 által adott lehetőségeket: Ne csak a hagyományos módon tartsuk meg az órát: keressünk a felkészüléshez segédanyagokat pl.: rengeteg kémiai kísérlet a YouTube- on is elérhető. Ennek alkalmazásával a gyermekek megtanulhatják az eddig használt eszközeik új, konstruktív felhasználását!
  • Hagyjuk, hogy a diákjaink az órán egymást taníthassák, hiszen ők már a szakértői az információ szerzésnek!
  • Készítsünk interaktív tananyagot számukra, melyhez otthon is hozzájutnak: pl.: nyelvtanulás: digitáliszsókártyák!
  • Használjuk ki a digitális technológiai által nyújtott akadálymentesítés lehetőségét is!

Remélem kedvet kaptatok a könyvhöz! Én úgy gondolom, hogy hasznos az új és régi generációs pedagógusok számára is, mert olyan ötleteket nyújthat, amik talán eszünkbe sem jutnak és mégis a mi és diákjaink életét is könnyebbé teszi.

Forrás: 

Mark Presky  (2010) Teaching digital natives: Partnering for real learning

A könyv itt elérhető online: 

Könyvtári jelzet: 371 P 90

ISBN: 978 1 4129 7541 4

2018. március 6., kedd

Tanulás a virtuális osztályteremben

Egy virtuális osztálytermet pont úgy kell elképzelni, mint amilyen a valóságban. Ugyanúgy ott vannak a gyermekek, ott van a pedagógus, csak éppen az interneten keresztül. Egy interakcióról van szó itt is, csak nem igényel jelenlétet. Pont ez benne a jó! 

Kommunikálhatunk ezen keresztül egyébként a szülőkkel is, megnézhetik akár, hogy a gyermekek hogyan haladnak, megcsinálták-e már a házi feladatukat vagy hogy mikor kerül megrendezésre egy program, mikor van szülői értekezlet. De megoszthatjuk a diákokkal ezen keresztül az anyagokat, házikat rakhatunk fel / kérhetünk be vagy ha órán mondjuk IKT eszközöket szeretnénk használni a gyerekekkel, sokkal gyorsabb innen kiindulnia mindenkinek.

Miért jó ez a pedagógusoknak vagy a diákoknak? 

Csökkenhet például az elvesztegetett idő. Ha a diákok mind jelen vannak a virtuális teremben, elég kiírni egyszer például egy határidőt vagy a házi feladat leírását. Ezt a gyerekek akármikor és akárhol elérhetik, többször is elolvashatják a kiírást, így a pedagógusnak sem lesz plusz munka, hogy minden gyermek kérdésére külön reagáljon. Ráadásul ha a beadandó elkészül, egy helyen meg lehet ezeket nyitni és leellenőrizni. Akár tudunk visszajelzést / jegyet is küldeni számukra egy platformon. Nem kell 20 e-mailt megnyitni, válaszolni külön-külön, sőt nem is kell egyesével ellenőrizgetni, hogy ki adta be a feladatot és kinek van még elmaradása. 
Ezeken a pozitívumokon kívül persze érdekesebbé tehetjük a tananyagot is, hiszen beágyazhatunk képeket, animációkat, videókat is az anyagrészbe, szóval izgalmas és könnyebben érthető lehet a tananyag, lecke is. Sőt a differenciálás sem utolsó! Létrehozhatunk kisebb-nagyobb csoportokat, ahol külön dolgozhatnak a gyerekek, de kaphatnak egyénileg is más-más feladatokat. 
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a tanulók hiányozhatnak az adott óráról és szegény szülők/gyerekek hívogatják egymást sokszor, hogy mit kell bepótolni, mi a házi feladat. Erre is szuper ez az osztályterem, hiszen csak felmegy és ott a leírás, a felület! 

Virtuális osztályterem, amit érdemes kipróbálnod: Edmodo, Edu 2.0

2018. március 3., szombat

„Ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát”


A minap egy HVG cikk jött velem szembe, amelyben Nádori Gergellyel és Prievara Tiborral, a Tanárblog szerzőivel, készült interjú olvasható a digitális pedagógiával kapcsolatban.

Számomra újdonságként említi a cikk, hogy 2016-ban elfogadta a kormány a Digitális Oktatás Stratégiát, vagyis a DOS-t, ami a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakítását is magában foglalja.
Ezzel és a digitális pedagógia elterjedésével kapcsolatban sokak a technológiai kérdést, felszereltséget (laptopokat és wifit) tekintik elsődlegesnek. Ha ezek rendelkezésre állnak, akkor „varázsütésre” megváltozik az iskolai gyakorlat. Ezzel szemben Prievara azt mondja, hiába a technológia, amire persze szükség van, ha a pedagógusokban nem jelenik meg a valós változás igénye.
Meglepve olvastam, hogy a sokszor a diákok a nem várt ellenállók, ugyanis az agyuk mintha leblokkolna, olyan helyzetekben, amelyeket otthon könnyedén kezelnek. Ezáltal a pedagógus csalódottságában visszatér a hagyományos módszerekhez.

Ezekből adódóan úgy vélik, a pedagógusokat és a diákokat egyaránt tréningezni kell, emellett nagyon fontos, a rendszer kulcsa, a napi rendszeresség.
„Viszont, ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát, a tantermet. A gyerekek elkezdenek dolgozni a feladataikon, szétspriccelnek az épületben, fotelekben, folyosón dolgoznak, ahol nekik kényelmes. Én, mint tanár, látom, hogy ki, min dolgozik. A digitális transzformáció, ha komolyan vesszük, elkezdi a lényegét érinteni annak, hogy mi is az iskola.” (Prievara Tibor)
Nádori Gergely megjegyzi, hogy a megközelítés nem jelenti, hogy a frontális oktatás megszűnik, ugyanis van amire továbbra is ez a leghatékonyabb módszer.

"A lényeg nem az, hogy egyszerűen digitalizáljuk az iskolát, hanem az, hogy a tanítás-tanulás folyamata alkalmazkodjon a digitalizált világhoz" - foglalja össze Nádori.