Az IKT mint új feladatkör

Gyakorlatunk során csomószor belefutunk abba a kérésbe, hogy interaktív táblával tartsuk meg az óráinkat. Ilyenkor mindig megijedek, mert nincs elég tudásom ehhez az eszközhöz, nem ismerem a szerkesztőprogramot, sőt tanításom előtt nem használtam még ilyet. 

Sokan azt vallják, hogy inkább a papíralapú tanításnál maradnak, hiszen azt könnyű "szerkeszteni", mindig kéznél van és semmilyen hibalehetőség nem áll fenn. Nincsen áramszünetnél sokk, hogy most mit csináljunk az óra további részében, nincsen 15 perces csúszás a számítógép frissítése miatt és nem megy el újabb 5 perc, mire kitaláljuk, hogy melyik kábelt húzta ki a takarítónő felmosás közben. Ezzel is egyet tudok érteni, főleg olyan tanároknál, akik már 25 éve a szakmában vannak és az utóbbi 5-8 évben nyomják csak erőteljesen az IKT-s lehetőségeket. Egyszerűen nem szoktak hozzá ezekhez a masinákhoz, nehéz számukra megérteni a legújabb alkalmazások, szoftverek, egyáltalán magának a számítógépnek a működését.

A digitális eszközök alkalmazásához új tudásra van szükségünk, de mikor kapjuk meg ezt? A legnagyobb probléma, hogy akár az egyetem alatt, akár továbbképzéseknél legtöbbször elkülönülnek a pedagógiai és az informatikai ismeretek egymástól és nem is nagyon találkoznak. Szerencsére a mi generációnknál már egész szépen alakulgat az két terület összefutása, de aki idősebb, teljesen elveszhet ebben a nagy rengetegben. Ráadásul feljön az a kérdés is, hogy szükség van-e konkrétan informatikát tanítani például a felsőoktatásban vagy továbbképzéseken? Vagy beivódik a tudás az emberbe, ha csak informatikai feladatokat kap? Erre sajnos választ nem tudok, de úgy vélem, hogy részben persze önmagától is megtapasztaljuk a dolgokat, de azért ez függ az életkortól, függ az érdeklődéstől, talán a személyiségünktől is... 

Ezután jön az a kérdés, hogy mit is kéne tudnia egy pedagógusnak?!?!

- kellenek szilárd alapismeretek: ez magában foglalja a biztonságos internethasználatot, a számítógép felépítését és működését, a különböző eszközök működését (pl.: egér, billentyűzet), programok használatát (hogyan telepítem és indítom el stb.)

- itt vannak persze azok az alapismeretek is, hogyan kell kijelölni, másolni, kivágni áthelyezni, törölni , hogyan tudok szerkeszteni, rajzolni, számolni stb. 

- ezután jönnek csak 

- és persze azután jönnek a különböző eszközök ismerete: mobiltelefon, tablet, interaktív tábla stb.

Folytathatnám a sort, hogy milyen problémákba ütközhet még a pedagógus a tanítása során az IKT területén, de ebben a posztban csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy igazából az idősebb generációnál már az alapismeretek hiányoznak és nincs is nagyon lehetőségük megtanulni, hacsak nem otthon próbálkoznak érdeklődésüknek megfelelően. Hiszen a legtöbbször a továbbképzés is csak arról szól, hogyan használjuk az interaktív táblát, de nem arról, hogy mik az alapok. 

Forrás:
Farkas András (2013). Az interaktív tábla és a pedagógiai érték. Új Pedagógiai Szemle, 63(3-4), 10-24.

Kelemen Rita (2008). Az interaktív tábla néhány módszertani lehetősége a közoktatásban és a tanárképzésben. Iskolakultúra Online, 2., 176-187.

Mgr. Námesztovszki Zsolt (2009). Interaktív tábla az oktatásban. Szabadka.